Már alig vártam, hogy erről a témáról írjak, mert tudjátok, nagyon szeretek enni, és nagyon kíváncsi voltam, a rémhírek ellenére, hogy valóban minden ízetlen lesz-e, mi vár rám, mennyire más, mint itthon! Úgyhogy ezt a blogot ennek a témának szentelem.
Jelentem, ettem jót és rosszat is, de mindjárt ki is fejtem bővebben.
Amerikai tartózkodásunk alatt főként gyors kaját ettünk, mivel az a legolcsóbb kinti viszonylathoz képest. Itthonihoz bizony így is körülbelül a duplájába kerülnek.
Szóval Amerika a gyorskaják hazája kezdjük ezzel:
Általánosságban elmondható mindegyikről, hogy az üdítős poharainkat újra lehetett tölteni mindenhol (nem volt kiírva sehol, de mi mindig ezt csináltuk és nem szóltak ránk), ice tea sehol nincs, csak általában ez a 4: Coca Cola, Pepsi, Sprite és Fanta, illetve ezekből Diet változat (itthon zero kólának hívják, vagyis nincs benne cukor se kalória, hanem édesítőszer), külön van jégadagoló, ha a pultból kéred és nem akarsz jeget, akkor szólni kell, mert alapból mindenbe tesznek. Na, ez volt amúgy a halálom, ez a rengeteg jég, fel nem foghatom, hogy lehet ehhez hozzászokni, és egyáltalán, kinek jó ez? Mindenesetre az amerikaik imádják! :) A másik érdekesség, hogy bármilyen szószt kérhetsz és bármennyit, azért nem kell külön fizetni, mint itthon! Ki is próbáltam kb. mindegyiket, nem voltak rosszak, de nem is voltam annyira oda értük. A jó öreg ketchup és mustár, szerintem az a legjobb!
McDonalds:
Itthon még sose ettem a reggelijükből, Las Vegasban viszont kétszer is volt szerencsém mekihez (ahogy mi magyarok hívjuk). Fura mód minden szendvicsbe tojást pakolnak, de egész finomak (gondolom ez egységes, itthon is így lehet). Ettem hozzá valamiféle krumplit is, ami nem sültkrumpli, bundában sütik ki, és meg kell mondjam, ez kifejezetten ízlett! Először McDrive-ból vettünk kaját, iszonyat gyorsan dolgoztak, pedig sokfélét rendeltünk, de mire fizettünk már pikk-pakk minden ott volt, másodszor pedig beültünk egy étterembe az egyik hotelen belül. Tiszta volt, hangulatosnak annyira nem nevezném, mert egy nő feladata az volt, hogy folyamatosan sorszámokat üvöltözött, melyik kaja lett kész, ráadásul talán spanyol akcentussal, szóval nem is lehetett érteni, mit kiabál. Na, ezt a munkát semmi pénzért nem csinálnám. Édesítőszer nem is volt kitéve, mert elfogyott, külön vissza kellett mennem érte. Gábor itt evett pancake-et reggelire, amiből kóstoltam egy picit. (Eddig itthon ettem egy szállodában egyszer.) Nagyon finom volt, sajnáltam, hogy ilyet nem rendeltem, és később se lett semmi, úgyhogy legnagyobb bánatomra ez később is kimaradt, pedig tényleg finom. A juharszirup magában irtó édes, de ezzel... hmm.... Nyami! A kávé is egész tűrhető volt, de az itthoni minőségben jobb szokott lenni.
Képzeljétek, itt alapból az italautomatáknál volt sima víz, úgyhogy ingyen fel lehet tölteni a palackjainkat. Ez azért életmentő volt a las vegasi dög melegben! Ilyet itthon el se tudnék képzelni, hogy ingyen víz?
Aztán voltunk még egy McDonaldsban, ami szörnyű volt. Ez Las Vegas és Los Angeles között volt egy főúton, sivatagos helyen, kb. a semmi közepén 1-2 benzinkúttal meg pár másik étteremmel együtt. 35 perc várakozás után sógornőm megunta a dolgot, és szólt, mi van, mert mennénk tovább. Kárpótlásul legalább annyi történt, hogy kapott plusz ingyen nagy méretű poharat, amit megtölthetett. Hát, ha ettetek még rosszízű, tiszta olajos sültkrumplit... A hambi még csak-csak elment, mert éhesen az ember nem válogat, de a krumpli bűn rossz volt. Nem hiába, ez egy franchise, a minőség változó, pedig nem kéne. Magyarországon szerintem mindenhol ugyanolyan, és jó minőségű! Az itthoni mindenhol finom és normális, az alapanyagok is érezhetően megfelelőek, ízletesek, úgyhogy nem lehet okunk panaszra!
Aki még nem látta, mindenképpen nézze meg az Alapító c. filmet, amely a világméretű, legnagyobb éttermi lánc megalkotójáról és az étteremről szól. Nagyon érdekes, persze közben ajánlott kiszaladni venni a McDonaldsból 1-2 hambit, hazavinni, és csekkolni, valóban 2 uborka van-e a hamburgerbe, vagy véletlenül kispórolják. :) (Mi így tettünk, rendben volt.) Az első étterem Kaliforniában, San Bernandinóban nyílt, illetve San Joseban, Illinoisban és Los Angelesben is az első között volt (utóbbi hely mellett talán el is mentünk kocsival, már nem emlékszem).
Fotó nincs, bocsi!
Burger King:
Egyszer voltunk Coloradóban Frisco város közelében. A kaja isteni volt és a mennyiség rengeteg, az ára baráti, az étterem maga nagyon stílusos és hangulatos, tiszta, a kilátás pazar, a kiszolgálók és a vendégsereg is mind egy szálig latino volt. Ez volt számomra a az egyik legjobb hamburgerező hely. (Szerk.: Most voltunk a Burger Kingben, az itthoni még mindig a legjobb!):
Subway:
Itthon nem sokszor ettem, mivel nem olcsó, de valójában én imádom az ilyen szendvicseket, amikbe tényleg minden földi jót belepakolhatsz. Legutóbb a biatorbágyi outletbe ettünk ilyet, pofátlanul drágán, Gábor szendvicse 3000 Ft volt, na ne! Ugyanis minden plusz belepakolásért felárat kérnek. Nos, Amerikában ez nem így van! Kint viszonylathoz képest olcsó, nagyon finom, és nincs felár, azt tesznek még plusz a szendvicsbe, amit szeretnél. Ami érdekes, Patrícia vett hozzá zacskós chipset, tényleg finom vele, nekem ez a kombináció eszembe se jutott. Igaz, hizlal, de jó! Abszolúte nyerő kaja, imádtam!
Wendy's:
Magyarországon is volt egy időben ez az étterem, aztán kivonultak, szintén amerikai gyorséttermi lánc. Egyszer voltunk az autóskiszolgálójuknál (drive), gyorsan megettük a kaját, de annyira nem is emlékszem milyen volt, nem hagyott mély nyomot bennem, többet nem is mentünk.
Chick-fil-A:
Nem olyan menüt kértem, mint végül akartam, úgyhogy Gáborral a felénél cseréltünk, amit ő vett, azért az finomabb volt, de úgy elment a kedvem szegény étteremtől, hogy ihajj.. (Ez amúgy Los Angelesben volt. Tudjátok, amikor éhesek vagytok, és egy jót ennétek, de az nem az.) Mindegy, a krumplijuk viszont tényleg finom. Rácsos kinézetű, annak tényleg krumpli íze van. Sógornőm nagyon oda van a limonádéjukért, nem rossz, de szerintem csak annyi, hogy telenyomják citromlével, amitől nekem utána rendesen égett a gyomrom. 2-3-szor ettünk ennél a hálózatnál, az utolsónál pláne nem voltam oda, csináltam egy fotót azért, olyan is lett, tükrözte a lelkesedésem, szóval engem annyira nem győztek meg. A szószuk és a krumplijuk viszont ok, a többi sztem nem.
Steak 'n Shake:
Na, ez már kaja! Kétszer ettünk itt, mindkettő alkalommal elégedettek voltunk, én legalábbis nagyon! Ilyet bármikor bárhol tudnék burkolni. A legolcsóbb és legjobb volt, a sültkrumpli isteni és kiadós, a helyek kialakítása hangulatos, tipikus amerikai feeling, a shake, a hamburger és a hús, nyami, a zöldségek hozzá, a káposztasaláta is jó volt, a kiszolgálás is rendben volt. Az egyik helyen képzeljétek pincérnő jött ki felvenni a rendelést, ingyen víz pedig alapból mindenkinek járt. Szóval nem is fűznék többet hozzá, beszéljenek a képek, ha Amerikába mentek, akkor térjetek be hozzájuk:
Jack in the box:
Másik kedvenc, igaz, ilyenben csak egy helyen voltunk, San Fransiscoban. Patrícia is meglepődött, milyen jó. A poén, hogy én a mellette lévő kávézóba néztem ki helyet, hogy menjünk be, mert annyira jóra értékelték a Tripadvisoron (aki nem ismerné, internetes oldal, ahol pontozni, véleményezni lehet éttermeket, szállásokat, helyeket, gyakorlatilag mindent). Viszont arra nem gondoltam én balga, ha ez annyira jó és más is olvassa, más is oda akar menni. Hát kígyózó sor állt, én meg csak néztem reménykedve és csalódottan, hogy akkor most hol fogunk kajálni, de hát nem mellette volt ez a hamburgeres hely? Úgyhogy szépen bementünk, igaz volt ott egy hajléktalan a kis pokrócával, úgyhogy szépen arrébb ültünk le, de aztán ő lelépett, mi pedig nem zavartattuk magunkat, nagyon jót ettünk. Az italválaszték még plusz pont, a Fantának kb. még 3-féle ízesítése közül is lehetett választani (mango remek volt), mindezt elektronikusan, kihelyezett érintőképernyős paneleken tudtuk kiválasztani.
Taco Bell:
Olcsó, és egész jó, nekem nem lett a kedvencem, inkább érdekes kajának mondanám. Itthon is lehet szerintem valami utánzatot kapni. Olyan folyós az egész, persze kértünk a Tacóhoz sokféle szószt, hogy kipróbáljuk. A többsége csípős volt, de valamelyik egész finomnak bizonyult. Volt, amikor kértem plusz chipset, amihez adtak sajtszószt. Elég finom volt, bár érződött a sajton a műkaja íz. Az otthoni házi, amit Denverben csinált/csináltunk, azért sokkal jobb volt szerintem! Mindenesetre a sok gyorskajás hamburger helyett néha azért jól esik 1-1 Taco! :) Kipróbálni egyszer ezt is kötelező!
Starbucks (ez nem gyorsétterem ugye, hanem kávéház, de ez is franchise):
San Fransiscoban a szállásunk mellett volt egy, úgyhogy beugrottunk reggeli gyanánt egy kis péksütiért, meg innivalóért. Irtó drága, igaz finom, de irtó drága, és erről nem is beszélnék többet :)
Mikor megérkeztünk Amerikába, már másnap egy kertipartiba csöppentünk: a lakók összegyűltek, sütöttek, főzte süteményeket, főtt kaját, mindent, illetve hívtak Food Truckot (kocsiban lévő kajáda, talán így tudnám magyarul megfogalmazni, itthon is egyre több ilyennel találkozni). Nos, még mindig hamburger, de ez aztán tényleg finom volt, a bácsi ott sütötte a húst, illetve aztán azt raktál bele, amit akartál. Patríciával stílusosan magyar kaját csináltunk, paprikás krumplit. Sajnos fotót nem csináltam az odahordott kajákról, de tény, hogy jól belaktunk mindenfélével. Hűtött italok is voltak, kipróbáltunk pl. egy amerikai sört is. Összesen 3 félét ittam kint, hát... Olyan, mintha pl. sprite-ot innék, csak ízetlenebb, nem nagy szám, teljesen felejthetőek. Azért az európai sörök mégiscsak az igaziak!
Otthon ettünk tipikus amerikai vastagtésztájú pizzát is. Itthon utálom, mert nem jó a tészta, de kint teljesen más, én nem is tudom miből lehet, de kifejezetten finom volt, a feltétekkel meg pláne, úgyhogy betoltuk hamar:
Ettem amerikai fánkot Las Vegasban. Ez nekem bakancslistás volt! :) Nagyon drága, olyan 1500 Ft-ba került a 2 darab, de tényleg omlós, a csoki puhán ráolvadt a tésztára. 1-et 1-et ettünk, úgyhogy egy baj volt vele, túl kevésnek bizonyult.
A másik fontos teendőm még a hot dog evés volt. Ezt san fransiscoi reptéren sikerült beszereznem, hát hamar eltűnt a tányéromról:
Elmentünk indiai étteremben is, aminek kifejezetten örültem, mert imádom az ételeiket. Ennek ellenére persze sikerült rosszul választanom, mert a kajámba bár beleraktak pár rákot, a többsége hagyma volt, amit én nem eszek meg. Viszont akkora adagokat adtak, hogy a többiek megkínáltak, és az tényleg jó volt. A mangószörp szirupos, de szerintem isteni. Gábor unokaöccse, Rowen teljesen oda-vissza volt érte, meg akarta már előre inni az egészet. :D A nun, azt hiszem így kell írni, szóval a kenyér viszont nem volt valami fűszeres, úgyhogy Jacob intézkedett, máris kaptunk 20% kedvezményt. Amúgy is járt volna, mert az én rendelésemről elfeledkeztek, viszont annyiból jól jött ki a dolog, hogy látva az adagok mennyiségét, fél adagot kértem.
Los Angelesben megjártuk este a Chinatownt is, ott kínait ettünk. Figyelmeztetek mindenkit: 1 adag 2-3 embernek is elég, a leves 4 embernek, úgyhogy így rendeljetek. Nálunk megmaradt a rengeteg kaja, egyszerűen képtelenek voltunk megenni, Gábor hiába evett hősiesen, csodára ő se volt képes. Viszont jó áron tudtunk így is enni. Ajánlom a narancsos, mandarinos csirkét. Az enyém persze megint nem volt jó, mert a kicit cipős az nagyon csípős, és mikor kicseréltettük, hát nem sokkal lett jobb. A hely normális amúgy, aki szereti a kínait, annak New Yorkban, San Fransiscoban, Los Angelesben be kell térnie egy ilyen étterembe, nagyon olcsó és autentikus! :)
Sushi, sushi, sushi!
Egyszerűen imádom! Eddig csak kétféle helyen ettem, mikor Gábor még régebben rendelt valahonnan, a másik a Trófea. Múlt héten ünnepeltünk ott, hát nem volt olyan jó, mint Amerikában. Na, hát azt hittem, az finom. Hát nem, ez volt a finom a san fransiscoi Goemon Japanese Restaurantban! 7 tálcával rendelt Patrícia, rá se fért az asztalra, úgyhogy sorjában hozták, mi pedig sorjában toltuk befelé. Mindegyik isteni volt, szuperlatinuszokban tudok róla beszélni. Patrícia hívott meg minket, és milyen jó ötlet volt! Előtte meg kell említenem a Miso levest. Hát ha ettetek még finom levest! Oké, hogy a tyúkhúsleves is persze finom, de ez! Ha tehetitek, rendeljetek ilyet! Az előétel pedig egyszerű és nagyszerű: sózott főtt bab, itthon csinálni kell.
A los angelesi szállásunkon volt 2 nap is svédasztalos reggeli. Mivel ez egy kínai hotel volt, a fele kaja kínai volt, és a lakók is mind, egyedül mi voltunk fehérek. :) Lehetett sütni amerikai palacsintát, vagy pancake-et (bánom, hogy nem sütöttem, csak macerásnak gondoltam), volt rántotta (persze kerestem hozzá a pirospaprikát, nem is értem, miért nem volt :D), a kenyér alapból cukrozott, na, ez szerintem borzasztó. Amúgy kb. hasonló kaják voltak, mint nálunk. A kávé itt kifejezetten finom volt!
A reggeli általában ez volt Denverben: amerikai mogyoróvajkrém, nutella vagy sajtkrém, illetve müzli tejjel (a nagy ballonos műanyag palackokban kapható a tej, amit a filmekben is látni), eper (normális volt íze), joghurt, ilyesmit ettünk.
Amúgy ettünk még otthon (Denver, Colorado) sajtos, szószos, csirkés tésztát, csirkeszárnyakat, Tacot, húslevest (!), és az utolsó este fő attrakciója természetesen a házigazda, Jacob műve volt csinált nekünk Steaket. :) Nagyon finom, omlós volt, én inkább átsütve kértem, Gábor félig átsütve, azt hiszem legközelebb én is úgy kérem, mert úgy az igazi. Nagyon finom volt, a tetején kecske vagy kéksajt volt rajta, illetve spárga köretnek meg édesburgonya. Köszönjük szépen tőle:
Amint látjátok, azért ettünk bőven, híztunk is a 2 hét alatt rendesen! A kaják nem voltak ízetlenek, fűszereket használnak bőven, a zöldségek, gyümölcsök olyasmik, mint itthon. Az tény, hogy rengeteg a cukor, a kalória, ami bemegy, ezért kell sokat mozogni. Kint nagy szerepet kap a sport, gondolom ezért is. Kint vannak ilyen kis müzliszeletek, én ezekre rákaptam, nagyon finomak, főleg a mogyorós!
A fagyi, pláne a csokis, na hát ilyet itthon nem lehet kapni szerintem. Nagyon tuti volt!
A tojás színe kint tényleg hófehér, durva! A filmekben látni ilyet. :)
Az ételek összességében finomak, viszont kint minden dupla annyiba kerül, mint itthon. Főzőcskézni persze lehet, nem biztos, hogy annyival olcsóbban jön ki, mintha rendelnél, persze akkor legalább tudod, mi van benne.
Azért mikor hazaértem és felfedeztem a hűtőnkben 1 db kefirt, nagyon megörültem neki, mert az pl. kint nincs. A sok gyorskaja után már hiányzott a zöldség, és a nem agyonhűtött italok! :)
Mindenesetre kulináris élvezetekben bőven volt részünk! :)
Comments