A Hoover-gát egy hatalmas vízerőmű, amely Arizona és Nevada államok határán épült. A nevét az akkori elnőkről, Herbert Hooverről kapta. 
 A Coloradó folyót a víz alatti alagútrendszeren keresztül vezetik California államba (ahol mi is jártunk Los Angelesben, San Fransiscoban). Ezért is olyan szép zöld ott minden és tele van pálmafákkal, Coloradó folyó és ez a gát biztosítja számukra vizet! Gyakorlatilag a szegény indiánok területén lévő vizét használják fel így 3 államban, míg a folyó egyre csak apad, a környék is egyre szárazabb, gyakorlatilag teljesen elsivatagosodott, a vízhozam egyre kevesebb, úgyhogy idő kérdése lesz, hogyan tovább... . A duzzasztás eredményeként a gát mögött létrejött tó a Mead-tó.

Mire is jó ez a gát? Egyrészről 20 millió lakos édesvizét biztosítja nap mint nap, másrészről pedig áramot biztosít: több száz mérföld hosszú villamos távvezetékek szállítják az áramot a környező államokba, amellyel szintén napi szinten látja el a lakosságot, köztük persze a fény városát is, Las Vegast! Amennyi áram ott szükséges, kész csoda, hogy bírja ez az erőmű ezt az egészet, nem is értem...
5 éven át építették a gátat, 1936-ra lett kész, így akkor ez volt a világ legnagyobb gátja!

Építészetileg az egyik legérdekesebb a világon először itt alkalmazott, speciális eljárás: a gátat alkotó betonelemek hűtése. A mérnökök kiszámolták, hogy ha a gátat egyetlen hatalmas tömbben építenék meg, akkor a betonnak 125 évre volna szüksége, hogy elérje a megfelelő hőmérsékletet, és megkössön. Utána lehetett volna csak használni magát a gátat. Ráadásul az összehúzódás miatt be is repedezne és morzsolódna. Ezért a következő megoldást eszelték ki: rengeteg kis egymásba illeszkedő trapéz alakú betonoszlopból építették meg a gátat, a hűtést pedig azzal oldották meg, hogy 25 mm-es átmérőjű kis hűtőcsöveket raktak bele, amelyekben a folyó vize cirkulált. Miután lehűtötték, kivették ezeket a csöveket, és kiegyenlítették a nyomást.

Mivel a gát stratégiai fontosságú célpont (lehet), ezért a történelem során két alkalommal zárták el a nyilvánosság elől: először a Pearl Harbor elleni japán támadás napján, 1941. december 7-én. Egészen a második világháború végéig a gáton áthaladó járművek csak konvojban haladhattak, szigorú katonai kísérettel. Másodszor a 2001. szeptember 11-ei terrortámadást követően zárták le 2002-ig.

A közelmúltban a gátat a filmipar is „felfedezte”, a 2007-ben bemutatott Transformers néhány kulcsjelenete is itt játszódott, valamint 2015-ben a Törésvonal egyes jelenetei is.

Az 1999-ben „A 20. század 5. legkiemelkedőbb építészeti teljesítményének” címét elnyerő Hoover gát azonban több mint pusztán egy nagy építmény, egy erőmű, vagy egy turista látványosság. Szimbólum is egyben, hiszen ne feledjük, hogy az 1930-as évek elején súlyos gazdasági recesszió és depresszió sújtotta az USA-t. A gát építési munkálatait, az akadályok leküzdésének embert próbáló feladatát kiemelt figyelemmel kísérte az egész nemzet.

​

Érdekes adatok számokban:

• 3 330 000 m³ betont használtak. (Ez akkora mennyiség, hogy egy San Franciscót New Yorkkal összekötő kétsávos autópálya építéséhez is elegendő lett volna.)

• Több, mint 49 millió dollárba került.

•  21 000 ember építette 96-an haltak meg az építkezésen.

•  221 méter magas, 379 hosszú, 200 méter vastagságú.
   

​