Las Vegasban reggel 7 körül keltünk, gyors öltözés, aztán kocsiba ültünk, és elindultunk fotózkodni a Las Vegas feliratnál, majd a McDonaldsnál kértünk elvitelre kaját, aztán robogtunk tovább az 1. fontos államosáunkhoz, a Hoover-Damhez.
Már az odautat is nagyon élveztem, eleve Las Vegas városán végig nézelődni, milyen nagy hotelek és pálmafák vannak mindenütt, egy darab felhő nincs az égen, ez már jó kezdetnek bizonyult, másrészről pedig kiérve a városból a táj teljesen magával ragadott. Minden egyre kopárabbá, és sivatagosabbá vált (akkor még nem tudtam, ez tud még fokozódni a Grand Canyon felé), látni lehetett dombokat, hegyeket, fú, nekem ez valahogy nagyon bejött!
Kb. 45 perc utazás után már meg is pillantottuk a Mead-tavat, amit maga a gát duzzasztott. Jó kis kacskaringós úton haladtunk, közben próbáltunk hegyi kecskét is kiszúrni a hegyeket pásztázva, de madarakon kívül mást nem láttunk, illetve de! Most jut eszembe, egy gyíkot kiszúrtunk, mikor már gyalogoltunk! :) Hát nem sok minden él ezen a vidéken, se növény, se állat.
Kiszálltunk a kocsiból, és irtó meleg fogadott (kb. 40-43 fok volt). Találtunk egy jó kis parkolót tök ingyen, aztán gyalogosan körbejártuk az egész építményt. Fotókon nem tudom mennyire jön át, milyen hatalmas ez az egész, de itt vannak róla a fotóim:
Kb. 1 óra alatt kényelmesen körbe lehetett járni, illetve van lehetőség egy kiállítást, illetve magát az erőművet belülről is megnézni. Ez már fizetős, akinek több ideje van rá, biztos érdemes megtekinteni. Nekünk a következő uticélunk a Grand Canyon volt, úgyhogy ezt most kihagytuk.
Azt olvastam valahol, hogyha a híd közepén állsz, akkor egyik lábaddal Nevadában, másikkal pedig Arizonában vagy, és 1-1 óra eltérés van. Ami érdekes, hogy ki volt rakva 2 nagy óra mindkét államról, de mindkettőn ugyanazt az időt mutatták, szóval picit meg voltunk zavarodva, most akkor hány óra is van? :)
A hídról belátni ezt az egész erőművet. Ez a Híd pár éve készült. Ha autóval megyünk, nem látni semmit, úgyhogy előtte mi egy másik helyre átparkoltunk (Gábor hősiesen vállalta, hogy visszagyalogol a dög melegben a kocsiért, addig mi hűsölhetünk az árnyékban, és nekünk csak be kell szállnunk és a hídnál újra ki), így a hídra is felmentünk. Ez kihagyhatatlan, a hídra menni kell! A gyalogosok láthatják ezt az egész panorámát:
Annyira meleg volt, hogy folyton csak ittunk. Szerencsére voltak itt is kihelyezett ivókutak, úgyhogy érdemes flakonnal érkezni, amit aztán meg tudsz tölteni.
Amit még hallottam a gátról pluszban (ezen kívül, amiről itt írtam részletesen: https://somkovianett.wixsite.com/amerika/hoover-dam), hogy a trapéz alakú tömbdarabokat, ahogy látni is lehet, félívesen építették, ami strapabíróbb, és a sziklában végződik mindkét oldalon, tehát kevesebb (így is persze rengeteg) betont használtak fel, mert jórészt a természet maga gátolja meg, hogy víz átáramoljon. Ez olyan, mint amikor pl. egy sziklába, vagy domboldalra építkezel. :) Nagyon jó ötlet!
A másik pedig, hogy lehet látni a folyó rétegződését, mennyire magasan állt egykor a mai állapotához képest. Sajnos valóban kezd kiszáradni a folyó.
Mindent szépen megcsodáltunk, aztán indultunk tovább a sivatag felé Arizona államba, irány a Grand Canyon!
VIDEO ITT:
Comments