Este érkeztünk a városba, amikor már több mint 20 órája úton voltunk. Egy szóval fáradtan. A denveri reptér kb. fél órás útra volt sógornőmék házától, úgyhogy kaptam tőle a kocsiban egy gyorstalpalót, amennyire persze tudtam figyelni, illetve 2 nappal később kiegészítettük ismereteinket egy autós városnézéssel, illetve amikor épp vásárolni mentünk. Még akkor este láthattuk a kocsiból, a denveri repülőtérnél a város egyik jelképét, egy vörös szemű kék ló szobrot Blue Mustangot, hogy meresztgeti a szemeit az éjszakába. Fura volt, ugye nektek is? :)
A 32 láb magas ló beceneve Blucifer, mely egy üvegszálas öntött szobor a régi amerikai vadnyugat vad szellemét jelképezi. Egyúttal azonban a halál, a pusztítás is fűződik hozzá, ugyanis ló feje készítésekor alkotója, Luis Jiménez, lábára esett, akinek elvágott egy olyan artériát, amibe szerencsétlenül belehalt. A 2008 óta kiállított szobor sokak ellenszenvét váltotta ki, mégis az eltávolítási kérelmek ellenére, a ló sziluettje még mindig ott van a repülőtéren.
A mű, amely megölte teremtőjét.
A denveri utak egyenesek, mintha derékszögvonalzóval húzták volna őket, az autóutak többsávosak, emberek az utcán általában nincsenek, mert mindenki kocsiba ül és akár órákat vezet egy nap. A belvárost megközelítve láthatóak apartmanok, vadnyugat típusú házak, parkok. A belváros (downtown) szerintem szép, itt is vannak magas épületek, de azért ez nem New York, viszont tényleg érezhető, hol is van a központ, íme pár kép róla, amit a kocsiból lőttem:
A külvárosi rész, ahol Patríciáék is élnek, az igazi kertváros. Én imádtam minden percét ott. Tudom, a többségük faház, de azok a tipikus verandák, rendezett kertek, a hangulat, az igazán fantasztikus, a nyugalom pedig leírhatatlan:
Ilyen helyen laktunk (VIDEO):
Itt pedig megnéztük a gyerekek iskoláját (Heritage Middle School), majd hazáig sétáltunk:
Amint kiérünk az autópályára, látni a havas hegyeket (még így júniusban is):
Mivel Denver 1 mérföld magasan helyezkedik el, a levegő itt picit más: sokat kellett innunk, hogy ne fájjon a fejünk, illetve állandóan kicserepesedett a szánk, amit szájbalzsammal, ivással és valamiféle hozzászokással már a végére egész jól orvosoltunk.
Az emberek vezetésnél sajnos itt se tudják mi az a jobbra tarts, sokan benyomják a tempomatot, és egyszerűen nem haladnak, dugót okoznak. Az autók 99%-a automataváltós, méretük hatalmas. Az utak min. 2 sávosak, felüljárók itt is vannak, illetve láttuk a vonatot/hévet is. 1-1 bolt, megközelítése teljesen természetes, hogy autóval történik, hiszen távolságok, na azok vannak. Persze hatalmas parkolók is. Általában a fő útak mellé települnek a benzinkutak és a gyorséttermek is, az van bőven mindenhol. Kipróbáltunk jó párat.
A benzinkutaknál előre kell fizetni, ha készpénzzel fizetsz,ha kártyával, akkor általában magánál kútnál. Ez amúgy nem hülyeség, nem is értem, nálunk miért nincs így? Logikus húzás lenne.
A boltok nagyok, ilyen pl. a Walmart, Target ahol jártunk, outlet üzletek. Voltunk pl. könyvesboltban, middle schoolban (ezen belül egy birkózó mérkőzés elején). Ezen felül közel van a nemzeti park, ami egyszerűen gyönyörű helyeket, természeti csodákat rejt magában. 1-2 helyszínt nekünk is sikerült picit felfedezni. Na ezekről másik blogbejegyzésben mesélek majd. :) ;)
Összességében egész élhető városnak gondolom Denvert, nyilván nem sokat láttunk azért belőle, de úgy tapasztaltam minden megvan, amire szükség lehet. Egyedül a sok autózás, és az ebből fakadó időveszteség az, amit annyira nem irigylek az amerikaiaktól.
コメント